A stressz fogalma
A feszültség fogalmának tárgyalásakor elkerülhetetlenül figyelembe kell vennünk a feszültséget. A feszültség az a fajta erő, amely egy tárgyban keletkezik, hogy ellenálljon a deformációnak külső erők hatására. A feszültség ezzel szemben egy tárgy alakjának és méretének relatív változását jelenti külső erők hatására. Ez a két fogalom, mint az anyagok feszültség alatti viselkedésének és teljesítményének leírására és mérésére szolgáló fontos paraméterek, széles körben használatos az anyagtudomány területén.
A lencse feszültsége
Az anyagtudomány területén a feszültség fontos fogalom. A gyanta lencsék gyártása fontos alkalmazási irány ezen a területen, amely a lencseanyagok releváns ismeretét igényli. Manapság a piacon lévő fő lencsék főként gyanta anyagokból készülnek. A gyártási folyamat során a lencsékben keletkező feszültség elkerülhetetlen. Különösen aggasztó, hogy a lencsék feszültséghatása szabad szemmel nem azonosítható vizuálisan, és csak speciális optikai vizsgálóberendezések, például feszültségmérő segítségével figyelhető meg hatékonyan. A gyártási folyamat során a lencsék általában kétféle belső feszültségjelenséget mutathatnak: orientációs feszültséget és zsugorodási feszültséget. Ez a két típusú feszültség bizonyos hatással lehet a lencsék minőségére és teljesítményére, ezért kellő figyelmet kell fordítani rájuk.
① Tájolási stressz
A gyantaanyagok öntési folyamata során a molekuláris láncok nagy nyomásnak és nyíróerőknek vannak kitéve, ami drasztikus változásokat okoz. Mivel az anyag molekuláris láncai rendezetlen és relaxált állapotban fagynak meg, mielőtt teljesen visszatérnének természetes állapotukba, maradék orientációs feszültség keletkezik. Ez a jelenség különösen szembetűnő a PC anyagoknál.
Egyszerű magyarázat:
A lencse gyanta anyagból készült. Az öntési folyamat során a folyékony és szilárd lencse közötti átmenet nem egyenletes, ami belső feszültséget eredményez. Ez a belső feszültség a nagyobb sűrűségű területekről az alacsonyabb sűrűségű területekre nehezedő nyomásként nyilvánul meg.
②Zsugorodási feszültség
A gyantaanyagok gyártási folyamata során a molekuláris láncok az olvadásból a hűtésbe való átmenet során a termék falvastagságának vagy a hűtővízcsatornáknak a változásai miatt a hűtési hőmérsékletek egyenetlen eloszlását tapasztalhatják. Következésképpen ez a hőmérsékletkülönbség a különböző területeken eltérő mértékű zsugorodáshoz vezethet. A különböző területek közötti zsugorodási sebességek eltérése a húzó- és nyíróerők hatása miatt maradékfeszültséget eredményezhet.
Egyszerű magyarázat:
A lencsegyártás hűtési folyamata során olyan tényezők, mint a lencsevastagságbeli különbségek és ezeknek a belső hűtőberendezéssel való kapcsolata, például a gyorsabb hűtés egyes területeken és a lassabb hűtés máshol, mind belső feszültség kialakulásához vezethetnek.
A lencse stresszének kiküszöbölése
1. Termelési technikák optimalizálása
A lencsegyártás során keletkező belső feszültség csökkentése érdekében a lencsegyártók folyamatosan optimalizálják és fejlesztik a gyártási technikákat. A lencsegyártási folyamat során a lencse három magas hőmérsékletű kikeményítési lépésen megy keresztül. Az első kikeményítési folyamat a lencsét folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotúvá alakítja, és kiküszöböli a szilárd anyagban lévő belső feszültséget. A következő két kikeményítés célja a belső feszültség többszörös kiküszöbölése, ezáltal a lencse legegyenletesebb belső szerkezetének elérése.
2. A lencse feszültségének enyhítése
A Hooke-törvény fizikai magyarázata szerint állandó alakváltozási körülmények között a feszültség az idő múlásával fokozatosan csökken, ezt a jelenséget feszültség-relaxációs görbének nevezik. Ez azt jelenti, hogy a lencsegyártási folyamat során keletkező orientációs és zsugorodási feszültséghatások fokozatosan gyengülnek a lencse öntés utáni tárolási idejének növekedésével. A lencsefeszültség relaxációs ideje szorosan összefügg a alakváltozással és a külső feszültséggel. Normál körülmények között a lencsében lévő feszültség a lencsegyártás befejezése után körülbelül három hónap elteltével minimálisra csökken. Ezért általában a lencse belső feszültsége lényegében megszűnik, miután elhagyja a gyárat.
A stressz keletkezése a szemüvegekben
A lencse igénybevételének ismeretében tudjuk, hogy az igénybevétel hatása az egyes lencsetermékekre viszonylag kicsi, sőt jelentéktelennek is tekinthető. Ezért a kínai lencsékre vonatkozó nemzeti szabványban a igénybevételi paraméterek nem szerepelnek a minősítési kritériumok között. Tehát mi a szemüveg igénybevételének kiváltó oka? Ez főként a személyre szabott szemüvegkészítés folyamattechnológiájához kapcsolódik.
A szemüvegboltokban a csiszolt lencse keretbe helyezése során a látszerész a lencsét a ténylegesen szükséges méretnél kissé nagyobbra csiszolja, hogy megakadályozza a lencse túl lazaságát és a keretből való könnyű leválását. Ez biztosítja a biztonságos illeszkedést, amikor a lencsét csavarokkal rögzítik a kerethez, megakadályozva az elcsúszást. Ez a művelet azonban növelheti a lencse terhelését, ami viselés közben kellemetlenségekhez vezethet. A túlméretezett lencseméretek vagy a keretcsavarok túlzott meghúzása egyenetlen fénytörést okozhat a lencse felületén, ami hullámszerű fodrozódást eredményez és befolyásolja a képalkotás minőségét.
A szemüveg okozta stressz jelensége
1. Kettős törés
A lencse kissé nagyobb csiszolási mérete miatt az összeszerelési folyamat során a meghúzás a lencse kerületének összenyomódását okozza, ami a sűrűség növekedését eredményezi. Ez a sűrűségváltozás megváltoztatja a lencse eredeti törésmutatóját, ezáltal „kettős törést” okoz a lencsében.
2. Ferde
Szórás A szemüveg összeszerelési folyamata során, ha a méret túl szoros, az a lencse összenyomódását okozza, ami felületi "ráncokat" eredményez, és a lencse ferde szórását idézi elő.
Ilyen problémák esetén a lencse eltávolításával megváltoztathatjuk az összenyomott állapotát. Ez a változás egy átmeneti feszültségszabályozás, és a külső erő megszűnése után a lencse állapota enyhülhet, vagy akár teljesen visszaállítható. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ha külső nyomás okozta hosszú távú belső feszültségváltozások lépnek fel, akkor még a lencse szétszerelése és újra összeszerelése sem garantálja az eredeti állapotának visszaállítását. Ebben az esetben az egyetlen lehetőség egy új lencse testreszabása.
A lencse igénybevétele gyakoribb a teljes képkockás szemüvegeknél, míg a félkeret nélküli szemüvegeknél akkor is előfordulhat, ha a perem drótja túl szoros. Ez a jelenség általában a lencse peremén jelentkezik, és az enyhe igénybevétel is csak kis mértékben befolyásolja a látásminőséget, és nem könnyen észrevehető. Ha azonban a igénybevétel túlzott, az a központi optikai zónát érinti, ami homályos látáshoz és vizuális fáradtsághoz vezet, különösen a perifériára nézve vagy pásztázás közben.
Mivel a szemüveg terhelését többnyire a keret összenyomódása okozza, a keret nélküli szemüvegek jobb terheléscsökkentő hatást mutatnak.
Szemüveg stressz önvizsgálati módszer
Külső erőhatásoknak kitéve a különböző anyagú lencsék eltérő feszültségmintázatot hoznak létre a sűrűség, a keménység és a belső szerkezetbeli különbségek miatt. A feszültségjelenségek azonban az anyagtól függetlenül előfordulhatnak. A következőkben egy feszültségtesztelési módszer rövid bemutatása következik. A szükséges eszközök egy számítógép-monitor és polarizált lencsék.
Működési mód:
1. Indítsa el a számítógépet, és nyisson meg egy üres Word-dokumentumot. (A terhelésteszthez polarizált fény szükséges, és a számítógép-monitor a terhelésteszt fényének gyakori forrása.)
2. Helyezze a szemüveget a számítógép képernyője elé, és figyelje meg gondosan, hogy észlelhető-e bármilyen rendellenes jelenség.
3. Használjon polarizált lencséket (lehetőségek közé tartoznak a polarizált napszemüvegek, a polarizált lencsecsipeszek és a 3D-s filmes szemüvegek) a szemüveg lencséin és a számítógép-monitoron keletkező feszültségminták megfigyelésére.
A polarizált lencsék feltárhatják a lencse perifériás területének csíkos torzítását, ami a feszültségminták megnyilvánulása. A szemüvegen lévő feszültség eloszlása általában feszültségpontokként és feszültségmezőkként jelenik meg, és a feszültségminták mértéke szorosan összefügg a szemüveg feszültséghatásával. A feszültségminták eloszlásának elemzésével könnyen meghatározhatjuk az összenyomás irányát és a lencse összeszerelési folyamat során fellépő feszültségének mértékét.
Ellenőrzéskor az eredeti lencse az összeszerelés előtt külső erők hiányában is bizonyos mértékű feszültséget tartalmaz. Ez a gyártási folyamat során fellépő egyenetlen erőknek, például az összenyomódásnak és a zsugorodásnak köszönhető, ami belső feszültséget eredményez. Érdemes megjegyezni, hogy a szemüvegekben a belső feszültség jelenléte nehezen elkerülhető, és kis vagy minimális mennyiségű feszültségminta elfogadható. Ugyanakkor a feszültségmintákat nem szabad a lencse optikai középpontjára elosztani, hogy elkerüljük a vizuális minőség befolyásolását.
Összefoglalva
A szemüvegek stresszhatásai befolyásolhatják a látásminőséget, például viselési kellemetlenséget és a perifériás látómezőben szóródó fényt. Fel kell ismernünk azonban, hogy a szemüvegek stresszállapotát nehéz elkerülni, és amíg az ésszerű tartományon belül marad, a látásra gyakorolt hatás szinte elhanyagolható. Az egyedi lencsék az esztergálási technológiának köszönhetően alacsonyabb stresszállapotot eredményeznek, és mára a csúcskategóriás szemüvegpiac domináns termékévé váltak.
Közzététel ideje: 2024. január 12.