A stressz fogalma
Amikor a stressz fogalmáról beszélünk, elkerülhetetlenül meg kell jelennünk a megerőltetésről.A feszültség arra az erőre vonatkozik, amely egy tárgyon belül keletkezik, hogy ellenálljon a külső erők hatására bekövetkező deformációnak.A deformáció ezzel szemben egy tárgy alakjának és méretének relatív változását jelenti külső erők hatására.Ezt a két fogalmat, mint az anyagok feszültség alatti viselkedésének és teljesítményének leírásának és mérésének fontos paramétereit, széles körben használják az anyagtudomány területén.
A lencse stressze
Az anyagtudomány területén a stressz fontos fogalom.A műgyanta lencsék gyártása ezen a területen fontos alkalmazási irány, amely magában foglalja a lencseanyagok megfelelő ismereteit.Napjainkban a piacon kapható mainstream lencsék főként gyanta anyagokból készülnek.A gyártási folyamat során elkerülhetetlen a lencsékben a feszültség kialakulása.Külön aggodalomra ad okot, hogy a lencsék stresszhatása szabad szemmel nem azonosítható vizuálisan, és csak speciális optikai vizsgálóberendezések, például feszültségmérő segítségével lehet hatékonyan nyomon követni.A gyártási folyamat során a lencsék általában kétféle belső feszültségjelenséget mutathatnak: orientációs feszültséget és zsugorodási feszültséget.Ez a két típusú igénybevétel bizonyos hatással lehet a lencsék minőségére és teljesítményére, ezért kellő figyelmet kell fordítani rájuk.
① Orientációs stressz
A gyantaanyagok formázási folyamata során a molekulaláncok nagy nyomásnak és nagy nyíróerőnek vannak kitéve, ami drasztikus változásokon megy keresztül.Annak a ténynek köszönhetően, hogy az anyag molekulaláncai rendezetlen és ellazult állapotban fagynak meg, mielőtt teljesen visszatérnének természetes állapotukba, maradék orientációs feszültség keletkezik.Ez a jelenség különösen nyilvánvaló a PC-anyagoknál.
Egyszerű magyarázat:
A lencse gyanta anyagból készült.Az öntési folyamat során a folyékony lencsékről a szilárd lencsékre való átmenet nem teljes egyenletességet mutat, ami belső feszültséget eredményez.Ez a belső feszültség a nagyobb sűrűségű területekről az alacsonyabb sűrűségű területekre gyakorolt nyomásként nyilvánul meg.
② Zsugorodási stressz
A gyantaanyagok gyártási folyamata során a molekulaláncok az olvadásból a lehűlésbe való átmenet során a hűtési hőmérséklet egyenetlen eloszlását tapasztalhatják a termék falvastagságának vagy a hűtővízcsatornáknak a változása miatt.Következésképpen ez a hőmérséklet-különbség a különböző területeken eltérő mértékű zsugorodáshoz vezethet.A különböző területek közötti zsugorodási sebességek különbsége a húzó- és nyíróerők hatása miatt maradó feszültséget eredményezhet.
Egyszerű magyarázat:
A lencsegyártás hűtési folyamata során olyan tényezők, mint a lencsevastagság különbsége és ezek kapcsolata a belső hűtőberendezéssel, például egyes területeken a gyorsabb, máshol lassabb hűtés, mind belső feszültség kialakulásához vezethetnek.
A lencsefeszültség megszüntetése
1. Termelési technikák optimalizálása
A lencsegyártás során fellépő belső feszültség csökkentése érdekében a lencsegyártók folyamatosan optimalizálják és fejlesztik a gyártási technikákat.A lencsegyártási folyamat során a lencse három magas hőmérsékletű kikeményedési lépésen megy keresztül.Az első keményedési folyamat a lencsét folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotúvá alakítja, és megszünteti a szilárd anyagon belüli belső feszültséget.Az ezt követő két kikeményítés célja a belső feszültség többszöri kiküszöbölése, ezáltal a lencse legegységesebb belső szerkezete érhető el.
2. A lencsefeszültség ellazítása
A Hooke-törvény fizikális magyarázata szerint állandó igénybevételi körülmények között a stressz idővel fokozatosan csökken, ezt a jelenséget stressz-relaxációs görbének nevezik.Ez azt jelenti, hogy a lencsegyártási folyamat során keletkező orientációs és zsugorodási feszültségek fokozatosan gyengülnek, ahogy a lencse formázás utáni tárolási ideje növekszik.A lencsefeszültség relaxációs ideje szorosan összefügg a feszültséggel és a külső igénybevétellel.Normál körülmények között az objektív feszültsége a minimálisra csökken körülbelül három hónappal a lencsegyártás befejezése után.Ezért általában az objektív belső feszültsége lényegében megszűnik, miután elhagyta a gyárat.
A stressz generációja a szemüvegben
A lencseterhelés megértése alapján tudjuk, hogy a stressz hatása az egyes lencsetermékekre viszonylag csekély, sőt jelentéktelennek is tekinthető.Ezért a kínai lencsékre vonatkozó nemzeti szabványban a stressz-paraméterek nem szerepelnek a minősítési kritériumok között.Tehát mi a szemüvegstressz kiváltó oka?Ez elsősorban a személyre szabott szemüveg-előkészítés folyamattechnológiájához kapcsolódik.
A szemüveg kiskereskedelmi üzletekben a csiszolt lencse keretbe való beépítése során az optikus a ténylegesen szükséges méretnél valamivel nagyobbra csiszolja a lencsét, nehogy a lencse túl laza legyen és könnyen leválik a keretről.Ez biztosítja a biztonságos illeszkedést, amikor az objektívet csavarokkal rögzítik a kerethez, megakadályozva annak elcsúszását.Ez a művelet azonban növelheti a lencse igénybevételét, ami kényelmetlenséget okozhat a viselése során.A túlméretezett lencseméretek vagy a keretcsavarok túlhúzása az objektív felületén egyenetlen fénytörést okozhat, ami hullámszerű hullámzást eredményez, és befolyásolja a képminőséget.
A szemüveg stresszgeneráció jelensége
1. Kettős törés
A lencse valamivel nagyobb csiszolási mérete miatt az összeszerelési folyamat során a meghúzás hatására a lencse kerülete összenyomódik, ami megnövekedett sűrűséget eredményez.Ez a sűrűségváltozás megváltoztatja a lencse eredeti törésmutatóját, ezáltal "kettős törés" kialakulását idézi elő a lencsében.
2. Ferde
Szórás A szemüveg összeszerelési folyamata során, ha a méret túl szűk, a lencse összenyomódik, ami felületi "ráncokat" eredményez, és a lencse ferde szóródását váltja ki.
Ilyen problémák esetén eltávolíthatjuk a lencsét a keretről, hogy megváltoztassuk az objektív tömörített állapotát.Ez a változás átmeneti feszültségbeállítás, és a külső erő megszüntetése után a lencse állapota enyhül, vagy akár teljesen helyreáll.Érdemes azonban megjegyezni, hogy ha külső nyomás okozta tartós belső feszültségváltozások következnek be, az még a lencse szét- és összeszerelése esetén sem tudja garantálni a lencse eredeti állapotának helyreállítását.Ebben az esetben az egyetlen lehetőség az új objektív testreszabása.
A lencsefeszültség gyakoribb a teljes keretes szemüvegeknél, félkeretes szemüvegeknél pedig akkor is előfordulhat, ha túl szoros a peremhuzal.Ez a fajta jelenség általában a lencse perifériás részén fordul elő, és az enyhe feszültség kis mértékben befolyásolja a látás minőségét, és nem könnyen észrevehető.Ha azonban a feszültség túlzott, az hatással lesz a központi optikai zónára, ami homályos látáshoz és látási fáradtsághoz vezet, különösen, ha a perifériát nézzük vagy a pásztázási mozgások során.
Mivel a szemüveg igénybevételét többnyire a keret összenyomódása okozza, a keret nélküli szemüvegek jobb feszültségcsökkentő teljesítményt mutatnak.
Szemüveg stressz öntesztelési módszer
Külső erőhatásoknak kitéve a különböző anyagú lencsék eltérő feszültségmintázatot keltenek a sűrűség, keménység és belső szerkezet különbségei miatt.Stresszjelenségek azonban az anyagtól függetlenül előfordulhatnak.Az alábbiakban röviden bemutatunk egy stressztesztelési módszert.A szükséges eszközök egy számítógép-monitor és polarizált lencsék.
Működési mód:
1. Indítsa el a számítógépet, és nyisson meg egy üres Word-dokumentumot.(A stresszteszthez polarizált fény használata szükséges, és a számítógép-monitor a stresszteszt-fény gyakori forrása.)
2. Helyezze a szemüveget a számítógép képernyője elé, és gondosan figyelje meg, nincs-e jelen bármilyen rendellenes jelenség.
3. Használjon polarizált lencséket (az opciók közé tartozik a polarizált napszemüveg, a polarizált lencsék klipjei és a 3D-s filmszemüveg) a szemüveglencsék és a számítógép-monitor feszültségi mintáinak megfigyeléséhez.
A polarizált lencsék felfedhetik a lencse perifériás területén a csíkos torzulást, ami a stresszminták megnyilvánulása.A feszültség eloszlása az üvegeken általában feszültségpontként és feszültségmezőként jelenik meg, a feszültségmintázatok mértéke pedig szorosan összefügg az üvegek feszültséghatásával.A feszültségmintázatok eloszlásának elemzésével könnyen meghatározhatjuk a kompresszió irányát és azt, hogy a lencse mekkora igénybevételen ment keresztül az összeszerelés során.
Ellenőrzéskor az eredeti lencse összeszerelés előtt még mindig tartalmaz bizonyos fokú feszültséget, külső erők hiányában.Ennek oka a gyártási folyamat során fellépő egyenetlen erők, például összenyomás és zsugorodás, ami belső feszültséget eredményez.Érdemes megjegyezni, hogy a belső feszültség jelenléte a szemüvegben nehezen elkerülhető, és kis vagy minimális mennyiségű stresszminta is elfogadható.Ugyanakkor a feszültségmintázatok nem oszlanak el a lencse optikai középpontjában, nehogy befolyásolják a vizuális minőséget.
Következtetésképpen
A szemüvegek stresszhatásai hatással lehetnek a látás minőségére, például a viselés során fellépő kényelmetlenség és a perifériás látómező szétszóródása.Fel kell ismernünk azonban, hogy a szemüveg stresszállapotát nehéz elkerülni, és amíg az ésszerű tartományon belül van, a látásra gyakorolt hatás szinte elhanyagolható lehet.A személyre szabott lencsék hasznot húznak az esztergályos technológiából, ami alacsonyabb stresszviszonyokat eredményez, és mára a csúcskategóriás szemüvegek piacának meghatározó termékévé váltak.
Feladás időpontja: 2024. január 12